Szegedi évek
A szegedi Radnóti Gimnáziumban 2003 és 2009 között voltam diák, a hatéves matematika tagozaton. Matek tanáraim Ábrahám Gábor és Mike János voltak. Gimnáziumban a matekon kívül főleg a fizika, az irodalom és a zene érdekeltek, ezekkel a mai napig foglalkozom szabadidőmben. A kiváló Radnótis versenyfelkészítésnek köszönhetően az utolsó gimnáziumi évemben kijutottam a Nemzetközi Matematika Olimpiára (IMO).Ez a későbbiekben jó belépő volt külföldi egyetemekre, pl. oxfordi egyetem.
Ha valamit javasolhatnék múltbéli radnótis önmagamnak, az talán az lenne, hogy szélesebb körben olvassak matematikáról. A középiskolás anyag (bár jól fejleszti a problémamegoldó képességet) nagyon szűk egy későbbi nézőpontból.
Egy alap ismertség a modern matematika témaköreiről sokat segíthet a későbbi tanulmányok navigálásában.
A középiskola utolsó éveiben felmerült bennem az ötlet hogy külföldön kezdjem az egyetemet. Jó lehetőségnek tűnt ez arra, hogy világot lássak és bővítsem a látókörömet. Közepesen átgondolt okok alapján Oxford mellett döntöttem
végül.
Az oxfordi egyetem
Oxfordon 2009 Októberében kezdtem, és 2013-ban végeztem mester diplomával.
Az ottani rendszerről és a felvételiről részletesebb beszámolóm itt olvasható. Az oxfordi egyetem matematika oktatása viszonylag jól átgondolt, viszont kevés biztatással vagy lehetőséggel találkoztam (ezt persze lehet, hogy a keresés hiánya okozta), hogy a tananyagon túli témákról tanulhassunk. Ez pedig fontos lehet azoknak, akik érdeklődnek a kutatás iránt. Azóta kicsit jobb rálátásom van az amerikai egyetemekre is.
Az én benyomásom alapján Harvard és Princeton egy fél lépéssel a többiek előtt járnak, de számos másik kiváló intézmény létezik (Berkeley, Chicago, MIT, Stanford, McGill stb. mind élvonalbeli matematikából). Viszont én úgy képzelem, hogy egy magyarnak egy amerikai egyetem nagyobb kulturális sokk mint Európában maradni, és nekem az angliai élethez sem volt könnyű hozzászokni az első pár évben.
Mivel érdekelt a matematikai kutatás lehetősége, úgy döntöttem jelentkezem PhD programokra, és végül a Stanford-i Egyetemre nyertem felvételt. Amerikai PhD esetén érdemes 10-15 helyre beadni a jelentkezést (én ezt akkoriban nem tudtam, úgyhogy szerencsém volt, hogy a három jelentkezésemből egy sikeres volt).
A Google-nél
A Google-nél 2018-ban kezdtem dolgozni, a Mountain View-beli irodában. A munkacsoportom a Google-ön belüli erőforrások optimalizálásával foglalkozik, és több matematikussal és fizikussal is dolgozom együtt. A Google igyekszik az alkalmazottak jólétére odafigyelni, amivel kellemes tapasztalataim vannak.
Az itteni fizetés is többszöröse a tudományos fizetéseknek, így most több lehetőségem van adományozni különböző célok támogatására, amiket fontosnak tartok. A világ megértése továbbra is érdekel, mostanában különösen kvantumtérelméletről olvasok sokat. Össze is toboroztam egy kisebb csoportot a Google-ön belül, akikkel közösen dolgozunk szabadidőnkben a tárgy megértésén.
A jövő
Befejezésnek illendő lenne valamit írni a jövőképemről is, de őszintén szólva sosem voltam túl jó a hosszú távú tervezésben (ez semmiképpen nem tanács, magam is igyekszem rajta változtatni!). Szerencsére a Google-ön belül viszonylag könnyű csoportot váltani, úgyhogy pár éven belül szívesen kipróbálnám, milyen más körben dolgozni, illetve hogy szélesítsem tapasztalataimat.
Míg a tudományban túl szűknek találtam a lehetőségeket, a technológiai ipar mostanában annyira felkapott, hogy szinte túl sok a lehetőség. Egy téma amivel szívesen foglalkoznék mélyremenőbben, a mesterséges intelligencia (valamelyest már foglalkoztam vele mellékszálon a PhD-m alatt), illetve a tárgy metszete az etikával.
A továbbtanulással kapcsolatosn a https://erettsegi.pro/diakok-a-felsooktatasban/ linken olvashatsz még cikkeket.
Ajánljuk feigyelmedbe a Matekos blogunkat is https://erettsegi.pro/matekos-blog/ .
Gyűjts információt Oxford-ról: https://www.ox.ac.uk/